Ökotudatosság a mindennapokban

Arra a kérdésre, hogy mi a legféltettebb értékünk, kincsünk, a legtöbben a materiális, kézzel fogható és pénzen vásárolt termékekre gondolnak. Autó, ház, ékszer, és miegymás. Csupa olyan dolgok, melyek értéke presztízs, mintsem valódi kincs. A friss levegő, az ivóvíz és az ép környezet védelme mára inkább háttérbe szorult, pedig ezek azok az értékek, melyek nélkül valójában élni nem, és túlélni sem lehet. Ezért is igazán fontos az ökotudatosság. De mit jelent ez az életszemlélet, és hogyan vágjunk bele?

Az ökotudatos ember elkötelezett a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság irányába. Fontosnak tartja, hogy megőrizze a természeti erőforrásokat, részt vállal a káros anyag kibocsátás csökkentésében, szem előtt tartja az újra hasznosítás fontosságát, az ökológiai lábnyom minimalizálására törekszik, és nem utolsó sorban a természetbarát megoldásokat keresi. Az ökotudatos ember az, aki a mindennapokban saját igényeinek kielégítése közben nem kihasználja környezetét, hanem együttműködik vele. 

Bár egyre nagyobb teret hódítanak a természetbarát csomagolóanyagok, fontos kiemelni, hogy ennek ellenére továbbra is hihetetlen mennyiségű környezetszennyező hulladék termelődik. Elég, ha a hétköznapi fogyasztásunkra gondolunk. A szemét szelektív gyűjtése, a többször használható csomagolóanyagok, üvegek, zacskók használata, és a házi komposztálás már egy fontos lépés környezetünk védelme és a fenntarthatóság felé, nem utolsósorban pénzt is lehet ezáltal spórolni. Példa lehet erre a komposztálás, amely egy egyszerű módja annak, hogy legalább 30 százalékkal csökkentsük a háztartásban felgyülemlő hulladék mennyiségét, a végtermék pedig kiváló tápanyagot jelent a mini házi gazdaságban. A szemét csökkentését, valamint a természet védelmét azzal is elősegíthetjük, ha a boltba saját szatyorral érkezünk, és a vásárlások során nem egy új nylontáskába pakoljuk a termékeket, de akár a zöldségeket, gyümölcsöket és pékárukat is helyezhetjük a saját csomagolóanyagunkba. Érdemes szétnézni az otthonunkban, és a már használaton kívüli, nem hordott ruhadarabokból készíthetünk mosható zsákokat, így még inkább csökkentjük a műanyagmennyiséget.

Lehetőségeinkhez mérten célszerű az újrahasznosított alapanyagokból készülő vagy könnyen lebomló mindennapos használati tárgyakat választani. Egyre elterjedtebb a bambuszfogkefe, vagy a tégelyes fogkrémek. Árban szinte megegyeznek a környezetre káros hatással bíró „testvéreikkel”, a különbség mindössze annyi, hogy ha ezeket használjuk nem növeljük az ökológiai lábnyomunkat. 

A mindennapjaink elengedhetetlen része, hogy saját magunkat és otthonunkat tisztán tartjuk. Ehhez megannyi kémiai anyagot használunk el. Gondoljunk csak a felülettisztító szerekre, a mosószerekre vagy a testápolási termékekre. A takarításhoz használt szereket érdemes környezetbarát anyagokra cserélni. Ilyen az ecet, a szódabikarbóna, a mosódió vagy a természetes eredetű szappan. Ha nagyanyáinkra gondolunk, bizonyára feldereng a kép, amint a legegyszerűbb anyagok felhasználásával varázsoltak tisztaságot az otthonunkba. Ezek az egyszerű anyagok sokkal olcsóbbak, mint a márkás, televíziókban is reklámozott szupertermékek, és nem utolsósorban ha a környezetbe kerülnek, nem ártanak vele a természetnek.

A lehetőségekhez mérten célszerű a tömegközlekedést, esetleg a környezetbarátabb kerékpárt választani, ha mindennapi teendőinket intézzük. Több szempontból is kifizetődőbb, ha hetente 1-2, esetleg 3 autómentes napot iktatunk be. Ha a kerékpárt vagy a gyaloglást válasszuk, akkor egyáltalán nem szennyezzük a környezetet, sőt még egészséges mozgást is végzünk. Ha a tömegközlekedést vesszük igénybe, akkor pedig lecsökkentjük a légkörbe jutó szén-dioxid szennyeződést. Az pedig csak még egy érv ezen közlekedési módok mellett, hogy szinte minden esetben olcsóbbak az autónál.

A mindennapokban alkalmazható ökotudatos magatartásformák elsajátítása és gyakorlati alkalmazása mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Föld gyermekeink és unokáink számára is élhető és biztonságos hely legyen.