A táplálkozás is lehet környezettudatos!
Az ökotudatosság egyik fontos eleme a táplálkozás. Lerágott csont már az a mondás, hogy az vagy, amit megeszel, de mégis igaz bölcsesség. Nem mindegy, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe, ahogy az sem, hogy ezzel ártunk-e a környezetünknek vagy sem.
Az ökotudatosság gondos tervezést igényel, hiszen a cél az, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat a bolygón. Így az ökotudatos táplálkozás is némi tervezéssel jár. Érdemes bevásárlólistát készíteni, egy tudatos étrendet összeállítani a szintén tudatosan megválasztott alapanyagokból és hozzávalókból. Ezzel elkerüljük a „felesleges” vásárlásokat és az akár káros, ötlettelen étkezéseket is. Fontos kiemelni, hogy az ökotudatos táplálkozással segíthetjük a helyi kistermelőket, vállalkozásokat, hiszen az ő termékeik garantált minőséget képviselnek, továbbá az elköltött pénz is országon belül marad, így a hazai gazdaságot is támogatjuk.
Nem utolsó sorban azért is érdemes a hazai termékeket választani, mert ezzel tovább csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat. Gondoljunk bele, hogy mekkora utat tesz meg az az őszibarack, esetleg eper, melyeket Görögországból importálnak a nagyobb bevásárlóegységek. A szállítás során káros anyagok kerülnek a levegőbe, ezzel – igaz nem közvetlenül, de közvetve igen – hozzájárulunk a természet további szennyezéséhez. Gondolta volna, hogy az a zöldpaprika, amit egyes hipermarketek eladásra kínálnak Egyiptomból érkezik Magyarországra? Hatalmas azon zöldségek és gyümölcsök importja, melyek az ország klímájából adódóan helyben is megterem. A távoli országokból importált gyümölcsök és zöldségek mindegyike vegyi anyagokkal kezelt. Ennek egyszerű oka van: így vészelik át azt a hosszú utat, melyet akár Afrikától egészen az ebédlőasztalunkig megtesznek. Ne feledjük: minél több megtett kilométer, annál nagyobb lég- és vízszennyezés.
Egy környezetbarát konyha elképzelhetetlen bio, organikus és öko élelmiszerek nélkül. Egy bio élelmiszert az különböztet meg a nem bio társától, hogy az előbbi termelése során nem használnak mérgező vegyszereket, az állatokat nem tartják ketrecben, és megfelelő életteret biztosítanak a számukra, míg a feldolgozott élelmiszerek esetében nem alkalmaznak semmiféle ízfokozót vagy káros adalékanyagot. Ezeket a termékeket védjeggyel látják el, így könnyedén megtalálhatók a boltok polcain. A piacon ne legyünk restek megkérdezni, hogy az adott portéka import vagy sem, továbbá mivel is kezelték azt a termesztés során. Érdemes visszatérni a szezonális étkezésre. Ez annyit tesz, hogy az adott évszak, hónap jellemző zöldségeit, gyümölcseit fogyasztjuk. Ha lehetőség van rá, akkor használjuk ki az alkalmat a szezonális táplálkozásra. Szükségtelen ecsetelni, hogy egy napon, idejében érett eper sokkal ízesebb, mint az importál, télen, fólia alatt termesztett fajták.
Ha tehetjük, próbáljuk meg magunk megtermelni a háztartásunk számára fontos zöldségeket, gyümölcsöket. Ez esetben biztosak lehetünk abban, hogy az, ami a tányérunkra kerül nem tartalmaz olyan anyagokat, melyek mind ránk, mind környezetünkre károsak lehetnek. A heti étrendünkbe próbáljunk meg minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt becsempészni, így több vitaminhoz jut a szervezetünk.
Fontos szót ejteni a húsokról is. Ha kistermelőktől vásárolunk, azzal egyrészt nekünk is jobb, hiszen valószínűleg minőségi terméket kapunk, melynek megismerhető az eredete, másodrészt segítjük a ketreces állattartás elleni küzdelmet is. Fontos kiemelni, hogy szerveztünk számára nem szükséges a mindennapi húsbevitel, turbózzuk fel immunrendszerünket a vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségekből és gyümölcsökből, gabonafélékből. Ne feledjük, készítsünk házi komposztálót, így ha házi termesztésre adjuk a fejünket, akkor nem vész kárba a növények után ránk maradó szerves hulladék, hiszen kiváló tápanyagként felhasználhatjuk a kertünkben.
