Problémák és megoldások: munkacsoport megbeszélések több településen

Öt település egészségügyi, szociális, nevelési és közművelődési munkatársait és a helyi civil szervezetek képviselőit, munkatársait, valamint a projektben dolgozó szociális segítőket várják húsz alkalommal munkacsoport megbeszélésre. A programról Halustyik Évát, a program szakértőjét kérdeztük.

A projekt keretében megvalósuló munkacsoport megbeszélés a humán közszolgáltatások javítása érdekében elnevezésű tevékenységről szakértőt kérdeztünk.

– A munkacsoport megbeszélések célja a tapasztalatcsere, a szakmai párbeszéd élénkítése, a szakmai kapcsolatok építése, erősítése, az egyes intézmények és szervezetek egymáshoz való közeledése, egymás célrendszerének, eredményeinek megismerése, a szakmai hatékonyság növelése, a humán közszolgáltatásokban dolgozók térségspecifikus ismereteinek bővítése, valamint a humán szolgáltatók között legalább öt együttműködési, partnerségi megállapodás megkötése, melyek hatása és működése túl mutat a projekt keretein és megvalósítási időszakán – kezdte az ismertetőt Halustyik Éva.


A programba bevont csoport nagysága alkalmanként minimum 15 fő, a célcsoport gerincét a megvalósítás helyszínének térségéből érkező humán közszolgáltatásban dolgozó szakemberek alkotják. A pályázat keretében összesen húsz alakalommal valósul meg a munkacsoport megbeszélés. Tíz alkalommal Orosházán, öt alkalommal Tótkomlóson, egy alkalommal Kardoskúton, két megbeszélést tartanak Nagybánhegyesen, valamint kettőt Kaszaperen.

– A munkacsoport megbeszélésekre elsősorban az adott település egészségügyi, szociális, közművelődési és nevelési munkatársait és az adott témához kapcsolódó helyi civil szervezetek képviselőit, munkatársait, valamint a projektben dolgozó szociális segítőket is várjuk. Ez a saját élményű helyszíni látogatás is segíti az akár egyéni és település szintű, vagy akár közös és több települést érintő problémák hatékonyabb átlátását – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, a csoportok összetétele településenként változó, a tervezett témákhoz is igazodva.

Mint mondta, az első öt megbeszélés során az adott települést érintő problémákat igyekeznek definiálni, majd a további 15 alkalom során a humán közszolgáltatás területén, elsősorban a HH csoportokkal kapcsolatos, helyben megvalósított jó gyakorlatokra, pozitív kezdeményezésekre, ötletekre fókuszálnak. Az egyes alkalmak során tematizálva, részletesen áttekintik a korábban felvetett problémákat, melynek megoldására a tapasztalatok, ismeretek megosztásával közösen keresik választ.

– Emellett áttekintjük és megbeszéljük az olyan a lényeges témákat mint, a munkanélküliség a hátrányos helyzetű családokban, a munkanélküliség és a végzettség nélküli iskolaelhagyás problémája, a fiatal korosztály munkanélkülisége, a gyermekszegénység intervenciós lehetőségei, a lakhatási szegénység problémája, a szegénység a nők oldaláról, a szegény és szociálisan hátrányos helyzetűek körében leggyakrabban előforduló pszichés problémák, a lelki egészségvédelem lehetőségei, a szegények és hátrányos helyzetűek körében leggyakrabban előforduló addikciók – sorolta.

Kitért rá, mindezek mellett a megbeszéléseken foglalkoznak az alkohol-fogyasztással összefüggő bántalmazások problémájával a hátrányos helyzetű családok körében, a roma családok helyzetével, felzárkóztatásának lehetőségeivel, a fiatalkorú terhességgel és gyermekvállalással a hátrányos helyzetűek, különös tekintettel a romák körében, a motiváció hiányának kérdésével a hátrányos helyzet létrejöttében és fennmaradásában, valamint a hátrányos helyzet átörökítésének problémájával és annak megelőzési lehetőségeivel.

Halustyik Éva hangsúlyozta, a program megvalósítása során az interprofesszionális együttműködés munkaformáit alkalmazzák. Az elmúlt alkalmak során a munkamegbeszélések kötetlenül, tartalmasan teltek. A leggyakrabban felmerült problémák, melyek a környező településen jelen

vannak, valamint a témákkal kapcsolatos reflexiók, hozzászólások, a témához kötődő gondolatok a teljesség igénye nélkül a következők voltak.

– Az egyik felmerült probléma az volt, hogy az emberek nem keresnek a reális térben kapcsolatokat, mert a közösségi élményeket a világhálón megtalálják. Gondot jelent az is, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz, illetve az, hogy a hátrányos helyzetek generációkon keresztül átöröklődik, ugyan azokkal a családokkal foglalkoznak a szakemberek, melynek kapcsán felmerül a kérdés: hogyan lehet megtörni ezt a folyamatot? – magyarázta a szakértő.

A megbeszélések időpontjáról előzetesen meghívót küldenek a résztvevőknek, illetve a célcsoportként megjelölt szervezeteknek.
– A munkacsoport megbeszélések alkalmat biztosítanak arra, hogy az észlelő és jelzőrendszer tagjai között a jó kapcsolatot erősítsék a csoportos és a személyes, kötetlen megbeszélések során – zárta az interjút Halustyik Éva.